Tudománymetria

Tudománymetria

Last modified: 07. June 2022

A tudománymetria célja a tudományos teljesítmény jellemzése, értékelése elsősorban annak hatása, a kapcsolódó közlemények száma és ezek megjelenési helye alapján. A tudománymetriai mutatók nagymértékben szakterületfüggők, ezért érdemes ennek megfelelően értelmezni azokat. A tudománymetriai mutatókat használják kutatók teljesítményének értékeléséhez, pályázatok elbírálásakor, fokozatszerzések, tudományos előrelépések mérlegelésekor is. A kutatóhelyek, felsőoktatási intézmények teljesítményének megítélésében szintén nélkülözhetetlenek.

A szerzők tudományos teljesítményét és hatását leggyakrabban a közleményeinek típusonkénti és összesített számával és a független idézetek számával szokták jellemezni.

Hirsch-index

A h-index az idézettség egyszerű mérését szolgálja, nevét Jorge E. Hirsch fizikusról kapta, aki 2005-ben dolgozta ki ezt a mérési módot.

A h-index a szerző olyan publikációinak h száma, amelyek legalább h-számú idézetet kaptak a szakirodalomban. A h-index kiszámításának módja: sorbaállítjuk a publikációkat, első helyen a legtöbb idézetet kapott közlemény szerepel, és a sorrend az idézetek csökkenő számában folytatódik. A h-index azon publikáció sorszáma, melynek az idézői még mindig legalább annyian vannak, mint a sorszám.

Impakt faktor

Az impakt faktor a Clarivate Analytics, a Web of Science adatbázis (WoS) üzemeltetőjének jogvédett értékelő eszköze. Impakt faktor értékkel kizárólag a Web of Science adatbázisban nyilvántartott folyóiratok rendelkeznek, a hivatalos impakt faktor adatok a WoS felületén Journal Citation Reports adatbázisból érhetők el.

Az impakt faktor az adott évben az előző két év cikkeire jutó átlagos hivatkozási szám. Kiszámítási módja: az adott évben, az adatbázisban nyilvántartott folyóiratokban megjelent cikkekben található, a folyóirat előző két évi cikkeire vonatkozó hivatkozások száma osztva a folyóirat előző két évi cikkeinek számával. A magas impakt faktor érték azt jelzi, hogy az adott folyóirat cikkeire átlagosan sok hivatkozás érkezik két éven belül. Értéke erősen szakterületfüggő, ezért azonos szakterületű folyóiratok összevetésére érdemes használni.

Szakterületi folyóiratrangsor

Az egyik leggyakrabban használt szakterületi folyóiratrangsor a SCImago SJR alapú szakterületi folyóiratrangsor. Az Elsevier SCImago Journal and Country Rank folyóirat rangsora az egyes folyóiratok szakterületi presztízsét jelzi, számítása pedig a Scopus adatbázis alapján történik. A folyóiratrangsor egyik legfőbb előnye, hogy szakterület függő, így különböző idézettségi mutatókkal jellemezhető szakterületek összevethetők.

A folyóiratrangsorok elsősorban kisebb felbontású értékelésre alkalmasak, két értékes számjegyre érdemes ezeket feltüntetni. A szakirodalomban gyakori a teljes skála 4 tartományra bontása és a 4 tartomány esetében annak bemutatása, hogy egy folyóirat az adott szakterületi rangsorban melyik negyedbe esik: az első negyedbe (0-25%, Q1, az élről számított első negyed, ahol a Q a kvartilist jelöli), a második (Q2), harmadik (Q3), vagy utolsó negyedbe (Q4). A folyóiratok gyakran több szakterületen is közölnek, ezért adott folyóiratcikk mellett több érték is feltüntethető.

A Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) a szabadon hozzáférhető SCImago folyóiratrangsorokat beépítette rendszerébe 2016-ban, az MTMT jelenleg az adott cikk számára legjobb rangsor értéket adó tudományszakot tünteti fel.

Egyes szakterületeken gyakori a magyar nyelvű közlés valamint a WoS-ban és a Scopusban nem szereplő, de a szakma szerint színvonalas nemzetközi folyóiratokban közlés. Ezért az MTA egyes osztályai és bizottságai A, B, C, D minősítéssel látják el a szakterületük folyóiratait, amelyek előfordulhatnak a nemzetközi szakterületi folyóiratrangsorolás mellett.

Az MTA osztályainak folyóiratlistái a tudományos osztályok doktori eljárásra vonatkozó szabályzatait tartalmazó oldalakon érhetők el osztályok szerinti bontásban.