Hírek

„… mert ott is, ahol nem gyanítottam, nem gondoltam, ott is bő gyümölcsöket termett a mag, melyet szóban és írásban elhintettem. Áldott legyen ezért az Úrnak szent neve! Én reméltem, az Isten megadja, hogy még síromon is ki fognak kelni ama virágok, melyeknek magvait talán idő előtt, talán terméketlen földbe, jó remény fejében elvetettem.” (Tessedik Sámuel)

 

Tessedik Sámuel egyetlen hiteles portréja a 19. századból

(Tessedik Sámuel Múzeum, Szarvas)

 

Tessedik Sámuel agrárpolihisztornak állított szobrot a MATE az Egyetem gödöllői campusa előtti szoborparkban, október 27-én. Ebből az alkalomból készült rövid összeállításunkban emlékezünk Tessedik Sámuelre, aki a magyar agrárium nagy alakja, evangélikus lelkész, pedagógus, gazdasági szakíró, és mezőgazdász, a magyar felvilágosodás képviselője.

Pest megyében, Albertiben született 1742. április 20-án. Édesapja id. Tessedik Sámuel, evangélikus lelkész, édesanyja a pozsonyi Lang Erzsébet. Mindketten német anyanyelvűek voltak, s ő maga is csak ifjúi éveiben tanult meg magyarul. A család a békéscsabai gyülekezethez került, azonban apja halála után, hét éves korában, visszaköltöztek Pozsonyba.

Iskolái között találhatjuk a pozsonyi evangélikus gimnáziumot, a debreceni református kollégiumot és a németországi erlangeni evangélikus egyetemet. Az egyetem elvégzése után gyakorlatot és tapasztalatokat gyűjtött az észak-német városokban. Tanulmányozta a mezőgazdaságot, a csatornarendszereket, a gátakat, a lecsapolási munkálatokat. Megfigyelte a homokra telepített erdős ligeteket, a homokmegkötést, a mezőgazdasági ipart és a közoktatást.

Visszatérve Magyarországra lelkészként dolgozott Szarvason. Feleségeitől, Markovitz Teréziától, majd a nemes Lissovényi Karolinától 18 gyermeke született, közülük 9 érte meg a felnőttkort. Rendkívül gazdag életútjának 1820. december 27-i halála vetett véget.

Munkabírása, és egyénisége hozzásegítette, hogy 1780-ban Szarvason megalapította a híres, Gyakorlati Gazdasági (Gazdászati) Ipariskolát, amely az első volt Európában. Ez az intézmény általános képzést is adott, de alapvetően korszerű mezőgazdasági és ipari ismereteket nyújtó szakiskola volt. Tessedik tankönyveket írt, könyvtárral, laboratóriummal és szemléltető gyűjteménytárral gyarapította iskoláját.

A gyakorlati oktatást hangsúlyozta: „mindaz, amiből a gyakorlat és tapasztalás hiányzik, többnyire csak szavakban való üres bölcsesség, s csak fecsegő gépeket képez; a gyakorlat a legjobb tanítómester, igazi gazdákat ez formál”- vallotta. Élete során nemcsak a magyar- és európai, de világviszonylatban is kiemelkedett kortársai közül. A vetésforgó, az istállózó állattartás és trágyázás bevezetésével, a lucerna, a cukorrépa és az akácfa honosításával megalapozta Magyarország mezőgazdaságának ugrásszerű fejlődését. A szikes talajok témakörében történő kutatásai nemzetközi szinten is kimagaslóak voltak. A fasorok és erdősávok létesítését, a selyemhernyó tenyésztését is Tessedik vezette be először hazánkban.

Reformer szerepet vállalt a mocsaraink lecsapolásában is. Artézi kutakat fúratott az egészséges ivóvíz-ellátás megteremtésének érdekében. A keszthelyi Georgikon létrehozásában tekintélyes szerepet vállalt, mintát adott az alapításához és 1817-től elnöki tisztét is betöltötte.
Munkájának elismeréseként 1782-ben II. József császár aranyéremmel jutalmazta, 1798-ban pedig megkapta a jénai mineralogiai társaság diplomáját. 1809-ben I. Ferenc király nemesi címet adományozott neki.

Önéletírásában így vall magáról: „A zajos örömöket, mulatságokat és kedvtöltéseket sohasem szerettem. De a természet szépségeiben, kertemben, a vetésekben és szöllőskertemben, saját és mások gyermekeiben, a kertészkedésben és a méhészetben nagy gyönyörűségem volt, s ezek körül oly sok mulatságot találtam, hogy mindig vidor és elégedett voltam. Különös kedvet találtam gazdászati kísérletekben. Ezeknél szemem előtt lebegett az, hogy a természetet tanulmányozván, megtudhassam, mi az, ami a szántóföldeknek, kerteknek és szöllőknek káros, vagy hasznos, s mi a legjobb eljárás.”

Főbb munkái:
Theschedik Samuel: Der Landmann in Ungarn, was er ist und was er seyn könnte; nebst einem Plane von einem regulirten Dorfe. Pest: Verfasser, 1784.
Theschedik Samuel; Kónyi János (ford.): A paraszt ember Magyarországban, mitsoda és mi lehetne; egy jó rendbe-szedett falunak rajzolatjával egyetemben. Pécs: Engel János, 1786.
Tessedik Sámuel: Oekonomisch-physikalisch-statistische Bemerkungen über den gegenwärtigen Zustand des Landwesens in Ungarn. Pressburg: Verfasser, 1787.
Teschedik Samuel: An das Ungarische, besonders Protestantische Publikum, detaillirte Erklärung der Ursachen des Entstehens und des Einschlafens des ersten Praktisch-Oekonomischen Industrial-Instituts zu Szarvasch. Pest: Eggenberger, 1798.
Theschedik Samuel: Neuer Wiesen-Rektifikazions-Plan. Ofen: Königl. Universitäts-Schriften, 1802.
Teschedik Sámuel: Új módja a rétek igazításának. Buda: A királyi Universitás betűivel, 1801.
Teschedik Samuel: Nachricht von den Anbau und der Benutzung des Lucerner-Klees. [S.l.]: [s.n.], [s.a.]
Tessedik Sámuel, Nádor Jenő (ford., szerk.): Szarvasi nevezetességek, azaz Szarvas mezőváros gazdasági krónikája. Budapest: Kecskeméti Hírlapkiad. Ny., 1938.

                    Tessedik fő művének címoldala és a kötet végén található metszet részlete

​​​​​​​
 

 

 

 

 

 

 

​​​​​​​

                Tessedik fő műve magyarul is megjelent, ennek címoldala és a kötet végén található metszet részlete

Források:
Balázs Gusztáv (szerk.): A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Képes Krónikája. Gödöllő: MATE, 2022.
​​​​​​​Berei Andor (szerk.): Új Magyar Lexikon: Kiegészítő köt. 1962-1980. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1981.
Deák Eszter: Tessedik Sámuel (1742-1820) emlékére. 1-2. rész. In: Országos Széchényi Könyvtár blogja:
https://nemzetikonyvtar.blog.hu/2022/04/20/tessedik_samuel_1742_1820_emlekere_elso_resz 
https://nemzetikonyvtar.blog.hu/2022/04/22/tessedik_samuel_1742_1820_emlekere_masodik_resz 
Nagy Iván: Tessedik család. In: Magyarország családai: 14. köt. Budapest: Arcanum, 2004. https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/tizenegyedik-kotet-B410/tessedik-csalad-B78B​​​​​​​
Fehér György, Kurucz György, Zsidi Vilmos: Georgikon 200: Emlékkönyv a Georgikon alapításának 200. évfordulójára. Keszthely: Pannon Agrártudományi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, 1996.
Für Lajos, Pintér János (szerk.): Magyar Agrártörténeti Életrajzok. Budapest: Magyar Mezőgazdasági Múzeum, 1987.
Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1983.
Theschedik Sámuel önéletírása. In: Tessedik Sámuel, Berzeviczy Gergely; Zsigmond Gábor (szerk., ford.): A parasztok állapotáról Magyarországon. Budapest: Neumann Kht., 2004. https://mek.oszk.hu/04800/04869/html/

Fonyódi Viktória, könyvtáros
Majorné Szécsényi Erika, levéltáros