A Könyvtár története

A Könyvtár története

Utolsó frissítés: 2022 július 18.

Az első önálló agrártudományi egyetem 1945 szeptemberében jött létre a 8.740/1945 M. E. számú rendelet alapján. A Magyar Agrártudományi Egyetemmel egy időben kezdte meg működését annak Könyvtára is. A földművelésügyi miniszter és az egyetem vezetése között folytatott tárgyalások során felmerült egy országos szerepkört vállaló agrárkönyvtár létrehozásának gondolata, amely a Mezőgazdasági Múzeum, a Földművelésügyi Minisztérium és az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) értékes könyvtári anyagának összevonásával jött volna létre. Az elképzelés nem valósult meg, de 1948 októberében az OMGE állománya az egyetemre került és a jogelőd Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági Szakosztálya könyvanyagával egyesítve lehetővé tette egy központi könyvtári gyűjtemény kialakításának megkezdését.

Az egyetemi székhelyváltozásokat követve a Könyvtár 1948-ban a Bolyai telepről a Szt. Imre herceg útra költözött, majd 1950-ben a gödöllői főépületben, a volt premontrei rendház refektóriumában kialakított helyiségekben is megindult a könyvtári munka. Az állomány teljes kiköltöztetésére 1954-ben került sor.
A Központi Könyvtár szervezeti kereteinek kialakítása, szakmai és tudományos munkájának megszervezése Kosáry Domokos könyvtárosi, könyvtárigazgatói időszakához köthető. 1952-től a Könyvtár csoportvezetőjeként irányította a beszerzést, leltározást, az állomány Gödöllőre szállítását, elhelyezését, kidolgozta a könyvtárbizottság feladat- és hatáskörét. 1955-től a Könyvtár vezetőjeként szervezeti változtatásokat javasolt, kezdeményezte a külföldi cserekapcsolatok kialakítását. Kosáry tudományszervezőként vezető szerepet vállalt az Agártörténeti Munkaközösség megszervezésében, az Agrártörténeti Szemle megjelentetésében.

A következő évtized legjelentősebb szakmai feladatai közé tartozott a jelentős mennyiségű feldolgozatlan állomány katalogizálása, a gyűjtemény használatát segítő katalógusok kiépítése, a könyvtári ügyrend kidolgozása, majd a szervezeti keretek átalakítása, a cserekapcsolatok megújítása. A Könyvtár hagyományos szolgáltatásai mellett számos új területen kapcsolódott az egyetem életébe, célul tűzve ki a hallgatók, oktatók és kutatók munkájának minél szélesebb körű támogatását, segítését (bibliográfiai, majd irodalomkutatási ismeretek oktatása hallgatók részére, egyetemtörténeti kiállítások rendezése, az „Agrártudományi Egyetemi bibliográfia”, az Agrártudományi Egyetem Központi Könyvtárának Tájékoztatója” időszaki kiadványok megjelentetése).
A Könyvtár élénk szakmai tevékenysége mellett egyetemi nagyberuházás keretében 1967–1970 között sor került új könyvtári terek kialakítására is. A főépület első emeletén elhelyezett közgyűjtemény alapterülete jelentősen megnövekedett, tároló kapacitása kétszintes raktárral bővült.

A kedvezőbb körülmények között folytatódó munka fő irányvonalait az 1970-es évek könyvtárügyi rendelkezései határozták meg alapvetően. A törvényi szabályozásnak megfelelően bővültek a hagyományos egyetemi könyvtári feladatok, az állományellenőrzésről szóló rendelkezés értelmében megkezdődött a gyűjtemény teljes körű ellenőrzése, az ETO változásai miatt új szak- és betűrendes katalógust kellett kialakítani. Az egyetem szervezeti kereteinek változása, az új karok csatlakozása az intézmény hálózati központi szerepét is megnövelte. A könyvtári munkafolyamatok gyorsítására megjelentek a másológépek, a katalóguscédulák sokszorosítását segítő eszközök és 1989-ben megkezdődött a Könyvtár számítógépes fejlesztése.
​​​​​​​
A 20. század utolsó évtizede ismét építkezéssel kezdődött. 1990–1991-ben az olvasói terek átalakítása során áthelyezték a főbejáratot, önkiszolgáló ruhatári szekrényeket állítottak fel, a legkeresettebb szakirodalmi kötetek, a folyóiratok és a referensz állomány pedig külön olvasótermekbe került. A térbeli változások mellett ezt az időszakot az informatikai eszközök megjelenése és ezzel együtt a számítógépes könyvtári munkavégzés fokozatos térhódítása jellemezte.
A vonalkódos kölcsönzési rendszer bevezetése, a TINLIB integrált könyvtári rendszer megvásárlása, bekapcsolódás a kiépülő egyetemi számítógépes hálózatba, az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) keretében elérhető szakadatbázisok használatának biztosítása a korszerű tudományos könyvtár kiépülésének legfontosabb fordulópontjai.
​​​​​​​
A felsőoktatási integrációs folyamat részeként 2000. januárjában gödöllői székhellyel megalakult a Szent István Egyetem (SZIE). A GATE Központi Könyvtára a SZIE könyvtári hálózatának tagjaként, Gödöllői Tudományos Könyvtár néven folytatta tovább működését az új szervezeti keretek között. A 21. század elejét egyrészt az előző időszakban megindult informatikai fejlesztések továbbvitele: áttérés a HUNTÉKA integrált könyvtári rendszerre, tagkönyvtárak közös katalógus felületének kialakítása, másrészt szervezeti átalakítások jellemezték.


 

A Könyvtár 2008. október 29-én vette fel Kosáry Domokos nevét, ugyanebben az évben az intézmény szervezetébe került a gödöllői egyetemi szaklevéltár is. A Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár a kiváló történész szellemi örökségének felelevenítőjeként és továbbvivőjeként az olvasók igényeit figyelembevevő, folyamatosan magas színvonalú szakmai munkára törekedett. Ennek legfőbb bizonyítéka a 2011-ben elnyert és 2014-ben, majd 2017-ben megújított MSZ EN ISO 9001:2009 szerinti tanúsítás, amely a teljes könyvtári és levéltári szolgáltatási területre kiterjedt.

A hagyományos könyvtári szolgáltatások mellett ebben az időszakban számos új szolgáltatási terület, tevékenység biztosítását vállalta a Könyvtár: az egyetemi E-learning stratégia szakmai hátterének biztosítása, az e-learning rendszer, valamint az e-portfólió szolgáltatás, az online kutatást támogató rendszer kialakítása. Mindezek mellett kiépítésre került a Szent István Archívum is, amely a Szent István Egyetem repozitóriuma, elektronikus formában tárolja és hozzáférhetővé teszi az Egyetem oktatási és kutatási tevékenysége során keletkezett és megőrzendő dokumentumokat, valamint tartalmazza a Könyvtár digitalizálási programjai során létrejött tartalmakat. A Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) építésében, működtetésében a Könyvtár a kezdetektől részt vett, mint az egyik alapító tagintézmény központi könyvtára.

2016-tól kezdődően a Könyvtár működését, Egyetemen betöltött szerepét jelentős mértékben befolyásolták az Egyetemet érintő szervezeti változások. Fenntartói döntés alapján az Élelmiszertudományi Kar, a Kertészettudományi Kar valamint a Tájépítészeti és Településtervezési Kar a Budapesti Corvinus Egyetemből kivált és a Szent István Egyetem szervezetébe olvadt be 2016. január 1-től. A felsőoktatási struktúra átalakításának lépéseként 2016. július 1-től az Állatorvos-tudományi Kar kivált a Szent István Egyetemből és önálló egyetemmé alakult, az ugyancsak távozó jászberényi Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar pedig az egri Eszterházy Károly Egyetem részeként működik tovább. Ezt követően több szervezeti változás, átalakulás eredményeként a Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar 2019-től Agrár- és Gazdaságtudományi Kar névvel, szarvasi székhellyel működött tovább, majd 2020. február 1-től Öntözési és Vízgazdálkodási Intézetté alakult.
​​​​​​​


Az újabb jelentős szervezeti változás 2020. augusztus 1-jén következett, amikor a Szent István Egyetem, a Kaposvári Egyetem, az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campusa és a Pannon Egyetem Georgikon Karának integrációjával létrejött az új Szent István Egyetem, a régió legnagyobb agráregyeteme. 2021 február 1-től kormányzati döntés értelmében az intézmény alapítványi fenntartású formát vett fel Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem néven. Ezzel egyidőben az Egyetemhez csatlakozott a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ 11 kutatóintézete és gazdasági társaságai, valamint a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézete.
​​​​​​​
Az egyetemi szervezeti változásokkal összhangban létrejött az Egyetemi Könyvtár és Levéltár, amely a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem könyvtári hálózatának összefoglaló neve. Az egész Egyetemet érintő központi könyvtári szolgáltatások az Egyetemi Könyvtár és Levéltár Igazgatóságának koordinációjával és a campuskönyvtárak együttműködésével valósulnak meg.​​​
A Könyvtár az új könyvtári hálózatban a Szent István Campus campuskönyvtáraként működik tovább, tudásközvetítő, az egész életen át tartó tanulást segítő intézményként elsődlegesen a campus oktatási, kutatási tevékenységét támogatja agrár, gazdasági, környezettudományi, műszaki és társadalomtudományi területen szakirodalmi információval.