Hírek

 

Jókai Mór irodalmunk legolvasottabb és legtermékenyebb regényírója, Az ő munkássága teremtette meg Magyarországon a modern értelemben vett olvasóközönséget.
1825. február 18-án született Komáromban Ásvay Jókay Móric néven. 1848. március 15-e után változtatta meg az y-t i-re, hogy nemesi származása ne kapjon hangsúlyt, és ekkoriban kezdte el használni a rövidebb Mór utónevet is. Édesapja Ásvay Jókay József, nemesi származású ügyvéd volt, édesanyja Pulay Mária. Első életrajzírója Mikszáth Kálmán. Csodagyereknek tartották. Már fiatal korában megjelentek versei, kitűnően rajzolt. Tízéves korában Pozsonyba került, itt két év alatt kiválóan megtanult németül. 1837-ben meghalt édesapja. Ezt követően nevelését későbbi sógora, Vály Ferenc kollégiumi tanár irányította, aki felismerte tehetségét és írót kívánt faragni belőle.1841-42-ben a pápai református kollégiumban tanult. Itt ismerkedett meg Petőfivel, többször szerepeltek együtt az önképzőkörben. 1842 és 1844 között Kecskeméten jogot tanult, és 1846-ban ügyvédi oklevelet is szerzett, de sohasem lépett jogi pályára. Első regényének, a Hétköznapok (1846) sikere után döntött véglegesen az írói pálya mellett. Pesten tagja volt a Tízek Társaságának; 1847-ben pedig az Életképek szerkesztője lett. 1848. március 15-ének egyik főszereplője volt. Ő fogalmazta meg és olvasta fel a híres 12 pontot, részt vett a sajtószabadság kivívásában.
 

1848. március 15. Pilvax kávéház. Forrás: Wikipédia

Ezen a napon ismerte meg későbbi feleségét Laborfalvi Rózát. Az ünnepelt színésznő a Nemzeti Színház esti díszelőadásán, a Bánk bánban Gertrudisként lépett fel, és az előadás előtt a keblétől levett kokárdát Jókai szíve fölé tűzte. A házasság felháborította az író édesanyját, és kitagadta fiát. Jókai szakított legjobb barátjával, Petőfivel is, mert a költő ellenezte a házasságot.
 

 Laborfalvi Róza és Jókai Mór. Forrás: Wikipédia (összeállítás Barabás Miklós festményeiből)

Jókai részt vett az 1848-49-es szabadságharcban. 1848 őszén írt cikkei szilárd köztársaságpártinak mutatták. Feleségével együtt követte a kormányt Debrecenbe, itt a kiegyezésre hajló Békepárt híve lett. Az Esti Lapokban megjelenő írásai már a béketárgyalásokat támogatták. Később mégis üdvözölte a trónfosztást és fellelkesítették a tavaszi hadjárat sikerei. Pest visszafoglalása után a kormánnyal együtt Aradra, majd Szegedre menekült. A szabadságharc bukása után Laborfalvi Róza mentette meg Jókait, akit a Bükk apró falujában, Tardonán bujtatott el. Ezt követően színházi összeköttetései révén olyan menlevelet szerzett Jókainak, mint amivel a komáromi vár védői kaptak a vár feladásakor. Ebben az időben Jókai Kovács János néven élt, és Sajó álnéven jelentek meg írásai.
Az 50-es évektől bekapcsolódott a politikai életbe. Ekkor született történelmi regényeiben (Erdély aranykora, 1851; Török világ Magyarországon, 1852-1853; Fehér rózsa, 1854; Janicsárok végnapjai, 1854.) vigaszt próbált nyújtani a nemzetnek. A reformkor törekvéseinek állított emléket az Egy magyar nábob (1853-54) és a Kárpáthy Zoltán (1854-55) című dilógiájában.
Később édesanyjával kibékült, s az anyai örökség révén vagyonos ember lett. Svábhegyen présházat, majd Balatonfüreden gyönyörű villát építtetett.
 

  Jókai présháza. Forrás: Wikipédia.
 

Balatonfüred. Forrás: Wikipédia

„Nem tévedés! E könyv szerzője – Dr. Jókai Mór – azonos a nagy magyar mesemondóval. A kertészkedő író büszke volt kertészeti tudományára és tapasztalatairól írt könyvére. […] A könyv megírásakor […] meglepően szakszerű volt.” - írta a kiadó az 1896-ban megjelent Kertészgazdászati jegyzetek előszavában, amely munka könyvtárunkban is megtalálható.
 

Dr. Jókai Mór: Kertészgazdászati jegyzetek. Forrás: Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár.
Könyvtárunkban megtalálható: Katalógus

Jókai Kertészgazdászati jegyzetei mind a kertészek, mind az irodalombarátok örömére szolgálnak. Ír gyümölcsfákról, de elsősorban a szőlőről. Panaszolja, hogy először a filoxéra, utána a növényi szőlőbetegségek, végül a peronoszpóra és a dematofóra (levélpenész és gyökérpenész) tették tönkre szőlőültetvényeit. Művében gazdálkodási tanácsokat ad a szőlősgazdáknak. Nem feledkezik meg azonban a kertet gyönyörűvé tevő gyümölcsfákról sem: ajánl gyümölcsfajokat, beszél a gyümölcsfák ellenségeiről, tanácsot ad a fák védelmére, megóvásukra.
„Tehát tizenhárom évnek folytonos sikere ád nekem jogot, hogy jegyzeteimet másokkal is közöljem, hátha használhatok vele valakinek.” – írja könyve bevezetőjében.
 

Dr. Jókai Mór: Az én istenadta szőlőim. Kertészgazdászati jegyzetek. Forrás: Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár.
Könyvtárunkban megtalálható: Katalógus

1861-ben Jókait a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották.
1863-ban megindította balközép politikai napilapját, A Hon-t, és szoros barátságot kötött Tisza Kálmánnal. Jelentős művek keletkeztek ekkor: Az új földesúr (1862), A kőszívű ember fiai (1869), Eppur si muove! És mégis mozog a Föld (1872), amelyekben a reformkor nagy személyiségeinek állított emléket. Nagy megtiszteltetés volt számára, hogy Erzsébet királyné is olvasói közé tartozott, sőt egy fogadáson személyesen érdeklődött következő regénye iránt. Ezt a jelenetet később A lélekidomár című regényében dolgozta fel. A Fekete gyémántok (1870) főhőse a hazai köznemesség elé állított példakép; viszont Az arany ember (1873) című regényébe már saját érzéseit szőtte: a 18 éves gyámleánya, Lukanics Ottilia iránti vonzalmát és a kibontakozó kölcsönös, de plátói viszonyt írta le Noémi és Timár szerelmében.
1875-ben Jókai kormánypárti, majd budapesti képviselő lett. de 1878-ban már megbukott a választásokon. 1886-ban végleg lemondott az alsóházi szereplésről. 1886-ban meghalt felesége, ez nagyon megviselte az írót. 1894-ben ötvenéves írói jubileuma alkalmával valóságos nemzeti ünnepet rendeztek neki, s a Révai könyvkiadó ekkor kezdte megjelentetni összes műveinek 100 kötetes kiadását.
 

Jókai Mór összes művei. Forrás: Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár.

1899-ben újra megnősült, feleségül vette a nála 50 évvel fiatalabb, zsidó származású, kezdő színésznőt, Nagy Bellát. Ez elfordította tőle rokonait és a közvéleményt is.
Utolsó éveiben súlyos tüdővérzései voltak, és 1904. május 5-én álmában érte a halál.

Felhasznált irodalom:
 
•    Dr. Jókai Mór: Az én istenadta szőlőim. Kertészgazdászati Jegyzetek. Debrecen, Fiesta, 2024.
•    Dr. Jókai Mór: Kertészgazdászati jegyzetek. Budapest, Athenaeum, 1896.
•    http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Jokai.htm
•    https://k-o-r.gportal.hu/gindex.php?pg=22242809
•    Lengyel Dénes: Jókai Mór. Budapest, Gondolat, 1968.
•    Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora (1907). Reprint: Jókai Mór élete és kora. Mikszáth Kálmán sorozat, 19. kötet. Budapest, Kossuth Kiadó, 2011.
•    Vita Zsigmond: Jókai Erdélyben. Bukarest, Kriterion Könyvkiadó, 1975.